Szólíts meg!

Más világban láttalak már
Valahol máshol ismerted nevem
Szavaid súlya földhöz szegezett
Mégsem emlékszem, hogy szólt
Rám néztél, de nem láttam szemed
Hozzádérek és köddé válsz
Életed fonala az enyémet vágja
Öleltél, de tested messze volt

Hol van még, hol van már
Honnan szól, merre jár
Lépteim nyomában
Vágyaim előtt száll
Üldöz, bíztat és vár
Mégis mindig messze jár

Szívemben gyökeret vert
Szép szavaidnak csendes íze
Nem ismerem fel még az arcod
Szólíts meg, ha mellettem állsz
Álmaim ködén keresztüllépve
Állj elém és fogd meg kezem
Vak vagyok, nem látok a sártól
Nyisd fel szemem, mert te is vársz

Miért vár, miért várok rá
Honnan jön, merre megy tovább
Végtelen égen
Végtelen álmon száll
Mindig engem vár
Egyszer majd biztos megtalál