Élet fájának törött ága
A földön hever büszke életem
Száradó levél, hulló csillagom
Halált hozó fű gyönyörű szívemen
Élet útján predesztinálva
Tudom, hogy nem tudom, hová lépkedem
Tűzből a ködbe, ködből sötétbe
A fénybe, végzetem nem én kérhetem
Múló fény, ha kell, ha nem, muszáj
Rossz ami jó, jó ami rossz, ami jár
Elrendeltetett már a sors
Tűrni kell, ha szép, tűrni, ha fáj